Stratégiák az UAV-ellenes együttműködési műveletek vezetési és irányítási képességeinek javítására
Az UAV-ellenes együttműködési műveletek parancsnoki és irányítási képességeinek fejlesztése kulcsfontosságú a modern UAV-fenyegetések kezelésében. Ez az információfúzió és a parancsnoki döntéshozatal hatékonyságának optimalizálásával érhető el információfúziós rendszerek, adatátviteli hálózatok és intelligens döntéshozatali modellek kiépítésével; a kooperatív harcszervezés hatékonyságának erősítése hatékony döntéshozatali folyamatok kialakításával és a kooperatív parancsnoki architektúrák fejlesztésével; valamint az UAV-ellenes kooperatív műveletek parancsnoki és irányítási szintjének folyamatos emelése intelligens technikai eszközök integrálásával.
1 Az információfúziós és megosztási mechanizmus optimalizálása
Összetett harctéri környezetben egyetlen információforrás aligha képes teljes mértékben és pontosan tükrözni a harctéri helyzetet. A több forrásból származó információk egyesítése és megosztása azonban jelentősen javíthatja a helyzetfelismerés pontosságát és a döntéshozatal tudományosságát. Ezért az információfúziós és -megosztási mechanizmus optimalizálása az elsődleges feladat az irányítási és vezérlési képességek fejlesztéséhez.
1.1 Többforrású információfúziós rendszer felépítése
A többforrású információfúzió lényege a heterogén adatok szabványosításával és a különböző érzékelők tér-időbeli regisztrálásával kapcsolatos problémák megoldásában rejlik [3]. Elengedhetetlen az egységes adatszabványok és interfészspecifikációk kialakítása, a különféle érzékelőktől és adatforrásokból nyert információk szabványosított feldolgozásának megvalósítása, valamint az adatok minőségének és konzisztenciájának javítása. Fel kell építeni egy többforrású információfúziós rendszert, amely fejlett információfúziós algoritmusokat használ a több forrásból származó információk mélyreható fúziójának eléréséhez, a célpont azonosításának és követésének pontosabbá tételéhez, valamint átfogó és precíz információs támogatás nyújtásához a parancsok döntéshozatalához. Mindeközben be kell vezetni a gépi tanulást és a mély tanulási technológiákat, hogy a rendszer automatikusan tanuljon és alkalmazkodjon a különböző harctéri környezetekhez és céljellemzőkhöz, ezáltal folyamatosan optimalizálva az információfúzió hatékonyságát.
1.2 Az információfeldolgozás hatékonyságának és minőségének javítása
Az UAV-ellenes hadműveletek során a harctéri helyzet gyorsan változik, ami kritikussá teszi az információfeldolgozás sebességét és pontosságát. Az információfeldolgozási sebesség felgyorsítása érdekében nagy teljesítményű számítástechnikai berendezéseket kell bevetni; Big data elemzési technológiákat kell alkalmazni a korábbi UAV repülési adatok bányászatára, a célkockázati szintek előzetes kalibrálására és a valós idejű információfeldolgozás referenciaként való biztosítására. A párhuzamos számítási technológiákat, például az elosztott számítástechnikát és az élszámítást kell alkalmazni az adatok több csomóponton keresztüli decentralizált feldolgozására, csökkentve ezzel a központi csomópontok számítási terhelését. Adattisztítási és minőségértékelési mechanizmusokat kell kialakítani a hibás és redundáns információk kiküszöbölése és a bemeneti adatok minőségének biztosítása érdekében. Ezenkívül adaptív szűrési algoritmusokat és dinamikus súlyelosztási modelleket kell kifejleszteni az információk pontosságának, teljességének és időszerűségének valós idejű értékeléséhez, azonnal eltávolítva a helytelen vagy rossz minőségű információkat. Ez tovább növeli az információfeldolgozás pontosságát, és megbízható adattámogatást nyújt a parancsnoki döntéshozatalhoz.
1.3 Biztonságos és hatékony adatátviteli hálózat kiépítése
A stabil, biztonságos és nagy sebességű adatátviteli hálózat kiépítése kulcsfontosságú a különböző harci egységek közötti pontos és időben történő adatátvitel biztosításához. Erőfeszítéseket kell tenni a hálózat biztonságának megerősítésére titkosítási algoritmusok és identitás-hitelesítési mechanizmusok bevezetésével, az adatátviteli folyamat biztonságának megőrzésével és az olyan kockázatok megelőzésével, mint a parancsinformációk kiszivárgása vagy ellopása. Mobil 5G bázisállomásokat kell telepíteni a harci területeken, kihasználva az 5G kommunikációs technológiát a radar, optoelektronikai, navigációs és egyéb érzékelők észlelési adatainak gyors továbbítására a parancsnoki központba, miközben azonnal kiadják a parancsnoki központ döntéseit és utasításait a harcoló egységeknek. Az információátviteli idő lerövidítése tömöríti az OODA működési ciklusát, és javítja a működési válaszsebességet. Ezenkívül több kommunikációs eszközt, például adatkapcsolatokat és műholdakat kell integrálni egy redundáns hálózat és dinamikus útválasztási mechanizmus felépítéséhez, több adatátviteli kapcsolat létrehozásával. Főkapcsolat meghibásodása vagy interferencia esetén automatikus átváltás érhető el a tartalék linkekre, növelve a hálózat sérthetetlenségét és öngyógyító képességeit, valamint biztosítva a zavartalan adatátvitelt.
